2012 Április-Május:

A FÖLD NAPJA 2012. április 22-én 18 -tól

„Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?”

Április 12.
Gyula napja, az esztendő századik napja, ezért száznapnak is nevezik. A délvidéken féregűző nap, a nagytakarítás, mosás, tisztálkodás napja. Ilyenkor a teheneket, lovakat is leöntötték, lemosták vízzel.

Április 24.
Szent György napja, a sárkányölőjé, aki a lovagok, katonák, fegyverkovácsok, vándorlegények védőszentje volt. A legenda szerint megölte a sárkányt és kiszabadította fogságából a királylányt.
Az ókori Rómában ezen a napon ünnepelték a Paliliát, amely pásztorünnep volt. Magyarországon az állatok tavaszi legelőre hajtásának napja, ekkor álltak újra munkába a juhászok, kanászok. Számos hiedelem élt, melyekkel ezen a napon az állatok termékenységére, egészségére igyekeztek jótékonyan hatni. A döntően állattartásból élő népek életében kiemelt jelentőséget tulajdonítottak ennek a napnak, hiszen az állatok megóvása a betegségektől, a járványoktól, a rontó szellemektől rendkívül fontos volt az egyén és a közösség boldogulása szempontjából. Sok helyütt varázserejű füvek (gyógynövények) tűzre vetésével, füstölésel igyekeztek megóvni az állatokat a rontástól.
Az ország számos településén Szent Györgykor is gyújtottak tüzeket, amelyeket a legények körbetáncoltak, átugrottak.

Április 25.
Márk napja, búzaszentelő nap. Márk evangelista ünnepe. Általában az ünnepet követő vasárnap mise után a hívek a templom körüli zászlós körmenetben vonultak fel, majd a mezőn a pap megszentelte a búzát. A megszentelt búzaszálat az imakönyvbe tették és rontásűzőnek hitték.

Virágok Ünnepe

Tündéréj / Május-éj / Beltaine / Úrnő-nap / Floralia / Nyárköszöntés

Április 30. környéke / Nap a Bika 15. fokán

A Virágok Ünnepe a Nyár kezdetét jelzi, az élet és a termékenység visszatértét a természetbe. Minden az élet dalát zengi, minden üde, zöld, és illatos. Sokak számára ez az Istennő visszatérésének ideje az Alvilágból, ahogy újra virágokkal hint be mindent léptei nyomán. A Virágok Ünnepén a Májusfa körül táncolunk, megemlékezve a Szerelemről, mely minden létezés eredete.

 

BELTANE

Beltane ünnepét világszerte megünneplik. A kelta ünnep másik neve: Cetsamhain - az ünnep ellenpontjára, Samhain-ra utal. Egyéb elnevezései: May Day, Walpurgis-éj, majális. A nap pogány eredetű szimbóluma a májusfa - egyes vidékeken jakabfa. A középkori egyházatyák ezt próbálták a keresztény jelképpel, a feszülettel behelyettesíteni, innen az egyik elnevezés, a Feszület napja. A görögök, rómaiak e napon köszöntötték Maiát, az ötödik hónap védő istennőjét.

Beltane az ünnep ősi kelta neve, az ír-kelta "Bealtaine" vagy a skót kelta "Bealtuinn." anglicizált változata.
Mindegyik egyaránt Bel tüzét jelenti. Bel (Beli, Belinus) a kelta fényisten. A közel-keleti Baal istenre vezetik vissza eredetét.

Beltane eredetileg kelta vagy druida tűzfesztivál volt, amit az Istennő és a Szarvas istenség egyesülésének megünneplésére celebráltak, a termékenység dicsőítésére. Az ősidőkben juhokat áldoztak fel tűzben, a termékenységért. Walesben Creiddyladhoz kapcsolódott az ünnep, és gyakran Május Királynőjének hívták.

Beltane az ifjú Isten férfivá serdülésének ünnepe. Ekkor szeret bele az Istennőbe, és szerelmük beteljesül a mezőkön, virágos réteken. Az Istennőben megfogan az Istenség. Az Ő termékenységének,
megtermékenyülésének ünnepe ez.

A virágok és a zöld lombok az Istennőt jelképezik, maga a májusfa az Istenséget. Beltane jelenti az életerő, a szenvedély visszatérését, és a vágy beteljesülését.


Az ünnep szimbólumai

Májusfa

Eredetileg fallikus szimbólum. Főleg legények állították a kiszemelt leányoknak. Sikeresebb leányzók udvarában több fát is állítottak. Akinek az udvarában egyetlen májusfa se került, az elhagyatottnak, árvának érezhette magát. Az egyes fafajtáknak is megvolt a sajátos jelentése. Színes kendőkkel, szalagokkal díszítették föl, ezek egyértelmű nőszimbólumok. Máshol enni-és innivalókkal díszítették, és a legényeknek kellett lehozni. Körültáncolták.
Egyéb népszokások:
A házakat zöld lombokkal ékesítik fel.
Az egyik legszebb szokás: a falu vagy város fiataljai kimennek a mezőre, erdőbe április 30.-án éjfélkor, virágokat szedtek, azt hazavitték, és azzal ékesítették magukat, otthonaikat. Minden egyes háznál megálltak, lakomáztak, ettek-ittak, jól érezték magukat.

Az ünnep hagyományos színei: a piros és a fehér, valamint a zöld lombok. A ház védelmére virágszirmokat hintettek szét, majd összesöpörték egy sarokba, és a ház köré hordták.

A rómaiak Floralia ünnepe szoros összefüggést mutat a május elsejei pogány népszokásokkal. Három napig tartó, orgiasztikus jellegű mulatozás volt a lényege. Természetesen termékenységvarázslás volt minden ilyen fesztivál értelme.
A keresztény egyház két vértanúnak, szent Fülöpnek és szent Jakabnak adta e napot, ám a pogány eredet ezesetben is vitathatatlan.
Manapság is megmaradt a nap vidám, mulatozós jellege, az emberek kivonulnak a szabadba, májusfát állítanak, körültáncolják.
Wicca és pogány körökben is örömünnep, tele vidámsággal, alkalmi nótázással, jó időtöltéssel.

Üst

Az Istennőt jelképezi - a nőiség lényegét, minden vágy végső célját, a májusfa méltó párját. Pogány népszokás szerint akik átugorják a tüzet (melyet üstben gyújtottak vagy szabadon) - azoknak teljesül a kívánságuk, és boldogok lesznek.


Az ünnep ételei, italai
piros gyümölcsök, zöldsaláták, vörösbor, rosé, puncs, nagy, kerek zablepény vagy árpasütemény.
Tejtermékek, sárga virágszirmokkal díszített puding, vaníliafagyi.


Illat
tömjén, orgona, rózsa


Gyertya
sötétzöld


Kövek
smaragd, narancsszínű karneol, zafír, rózsakvarc.

Az ünnep hagyományos mesterségei: a szövés, fonás - és minden olyan tevékenység, melynek lényege abban áll, hogy két különböző szubsztanciából létrejön egy új, harmadik minőség, Beltane szellemében.

 

 

 

2012 Március:

 

Rügyfakasztó Boszorkányszombat/Ostara

Gardneriánus Név: Tavaszi Napéjegyenlőség

kb. Március 21. Napnyugta – Március 22. Napnyugta

(A Tavaszi Napéjegyenlőség éjjele)

Kapcsolodó Ünnep: Húsvét

Nap-ünnep

Az éjjel és a nappal ugyanolyan hosszúak ezen a Boszorkányszombaton. A Sötétség és a Fény ereje kiegyenlítödött, igy ezen az éjszakán ünnepeljük a Szent Nászt, melyből a Szarvakkal Ékes Úr újjászülethet kilenc hónappal késöbb, Télközép ünnepén. Az Ostara szó valószínűleg ugyanabbol a szótőből ered, mint az angol "East", vagyis "Kelet" szó, s Hajnalt jelent. Eredetét tekintve germán, és az április hónap neve volt, tehát régen nem az ünnepet jelentette.

 

 

 

 

 

 

 

Napéjegyenlőségnek
(latinul aequinoctium) nevezzük azt, amikor egy égitest mindkét féltekéjén a nappal és az éjszaka  hossza megegyezik: ekkor a Nap 90° magasan delel  az Egyenlítő felett, így a nappal és az éjszaka ezeken a  napokon mindenhol ugyanannyi ideig tart.

A Földön a márciusi napéjegyenlőség napja általában március 21. (illetve március 20., ritkán március 19., a naptárrendszer és a Föld mozgásának eltérései miatt). 2011-ben még március 21-ére esett a csillagászati tavasz kezdete, de mivel 2012-ben szökőév lesz, 20-án reggel következik be. Ezt követően 365 napos évek jönnek, és a napéjegyenlőség időpontja ismét egyre későbbre tolódik, de 2015-ben is még március 20-ára esik, nem sokkal éjfél előtt köszönt be a csillagászati tavasz. Ezután, mielőtt még újra elérné 21-ét, ismét szökőév jön, ezért 2016-ban a napéjegyenlőség március 20-án reggelre kerül vissza. A négyévenkénti 45 perces csúszás azt eredményezi, hogy 2012-től 2047-ig minden évben március 20-ára, 2048-ban viszont már 19-ére esik a jeles nap közép-európai idő szerint. Mivel a 2100-as esztendőben kimarad az egyébként négyévenként esedékes szökőnap, ezzel 1 napot előrefelé mozdul el a folyamat, és 2102-ben már ismét 21-én következik be a természet újjászületésének e fontos szimbóluma."

Az északi félgömbön tavaszi napéjegyenlőségnek, a délin őszi napéjegyenlőségnek nevezik. A két féltekén ez a csillagászati tavasz, illetve a csillagászati ősz kezdete is egyben.

Az időnként előforduló eltérés a naptári és csillagászati számítás között abból adódik, hogy a katolikus egyház annak érdekében, hogy a húsvét időpontját egyszerűbben meg lehessen határozni, a napéjegyenlőség időpontját mindig március 21-ére teszi.

A szeptemberi napéjegyenlőség napja szeptember 22. (illetve szeptember 23.). Az északi féltekén őszi napéjegyenlőségnek, a délin tavaszi napéjegyenlőségnek nevezik. A két félgömbön ez a csillagászati ősz, illetve a csillagászati tavasz kezdete is egyben.

További ünnepek márciusban:

Március hazánk éghajlati viszonyai miatt a tavasz első, bár gyakran sajnos még hűvös, csapadékos hónapja. A paraszti életben mégis a mezőgazdasági munkálatok kezdetének ideje. Számos az időjáráshoz kapcsolódó megfigyelés és jóslás kötődik ehhez a hónaphoz.
Ugyanakkor március a húsvéti 40 napos nagyböjt hónapja is, ilyenkor tilos a vigalom, a lakodalom, a húsos ételek fogyasztása.

 

Március 4.
Kázmér napja, Baranyában patkányűző nap. Ilyenkor kell utánanézni, hogy a patkányok nem telepedtek-e meg az istállókban vagy a házban, és ez a nap a legalkalmasabb arra, hogy onnan a gazda kihajtsa a rágcsálókat.

Március 12.
Gergely napja, eredetileg a diákság ünnepe, A nap üneplését IV. Gergely pápa rendelte el, ezen a napon emlékeztek I. Gergely pápára, az iskolák patrónusára. Eredete a XVI. századra nyúlik vissza, amikor a tanulók maguk és tanítóik számára adományokat gyűjtöttek. Tulajdonképpen az iskolaév lezárását jelentette, a szeptemberi tanév kezdést csak a XIX. századtól vezették be.
Ezen a napon a gyerekek vidám jelmezes felvonulással, köszöntők éneklésével és dramatikus játékokkal emlékeztek Gergely pápára, bemutatták az iskolai életet, az új tanulókat iskolába hívogatták, kosarukba pedig adományokat gyűjtöttek.

 

Március 18.
Sándor napja, a néphit szerint az első meleghozó nap. " Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget." Bizonyos vidékeken a zab és árpa vetésére legalkalmasabb napnak tartották.

 

Március 19.
József napja, kedvelt névnap ünnep. József, a názáreti ács, Jézus gondviselője. Az első meleg tavaszi napnak tartják falun. Erre a napra várják vissza a gólyákat, és a méheket is ekkor eresztik ki. A Mura vidéken a marhákat is kihajtják a legelőre. Számos termésjóslás is kötődik a naphoz. Azt tartják, amilyen az idő Józsefkor olyan lesz nyáron a szénahordáskor is. Ha az égen szivárvány látható, jó lesz a búzatermés.

 

Március 21.
Benedek napja, a csillagászati tavasz kezdete. A bencés rendet alapító Szent Benedek ünnepe. Egyes vidékeken fokhagymát szenteltek ezen a napon, amelynek aztán csodatévő, betegségűző erőt tulajdonítottak.

 

Március 25.
Gyümölcsoltó Boldogasszony napja, Jézus Szentlélektől való fogantatásának napja. Az évszázados megfigyelésekre alapuló népi bölcsesség szerint ezen a napon indul meg igazán a mezők növényeinek növekedése, ekkor érdemes gyümölcsfát oltani, szemezni.

 

 

2012 Február:

Bálint-nap pogány előzményei:

A Bálint-nap körüli napokon az ókori Rómában két vallásos ünnep is létezett, Pán ünnepe és a Lupercalia vagy Februa. Ezeket az ősi eredetű pásztorünnepeket február 13-15 között tartották.^[2] A Lupercalia tisztító szertartásokból és termékenységi rítusokból állt, hogy kiengeszteljék a farkas alakú, rosszindulatú Lupercus istent. A papok ekkor a februa nevű kecskebőr szíjakkal ostorozták a fiatalokat, főleg a nőket, hogy a rituális verés tisztulást és termékenységet hozzon.

Egy legenda összefüggést teremt Valentin elhalálozási napja és az ugyanezen napra eső Lupercalia ünnep között. Ez a nap Junó istennő (Jupiter felesége) (a görög Hera, ill. Zeusz latin megfelelői), a házasság pártfogójának ünnepe volt a Római Birodalomban. Ezen a napon a fiatal leányok Juno templomába mentek, hogy ott egy szerelmi jóslatot kapjanak az igazi partner kiválasztásához.

Az egyszerű nép - a plebsz - ifjú férfiai ezen a napon tombolát húztak a még hajadon nők neveivel. Az így létrejövő párok egymással jártak egy ideig és néhányan a szóbeszéd szerint valóban egymásba szerettek. Ez a népszokás sok római arisztokrata szemében erkölcstelen volt.

A férjek virágot ajándékoztak ezen a napon a feleségeknek. Így ez a régi római szokás keveredett a keresztény mártír történetével és meghonosodott a későbbi társadalomban is.

Viszont az ókori pogány ünnepek és a későbbi Szent Bálint nap közötti közvetlen kapcsolatra azonban nincs bizonyíték, csak ezek a legendák léteznek.