Mágia

A mágia évezredes tudomány. Már a kőkorszaki ember is alkalmazta barlangjában, vadászat előtt a barlangfalára rajzolva az elejtendő vad képét. Megvannak a nyomai az ókorban, Egyiptomban, Mezopotámiában, a középkorban sem tudta a keresztényinkvizíció kiirtani.

A mai modern világában is jelen vannak mágusok. a mágia ma is érdekel mindenkit, mindenkinek megvan a véleménye, ki mosolyog a mágusokon, sokan azonban hozzájuk fordulnak  tanácsért, tőlük várnak segítséget.

A Harry Potter történetek és a Gyűrűk ura tündér meséje nyomán sokan érdeklődnek a mágia iránt.

Mi is a mágia? Nem más, mint az ősi, tiszta tudomány, ami a természet erejének tiszteletén, és a természeti erők segítségének igénybe vétele, a mágus így éri el céljait.

A mágia nem oszlik fel fehér és fekete mágiára. Mágia csak egy van, a mágus, aki a különböző mágikus szertartást elvégzi, ő lehet fekete, vagy fehér mágus. Ugyanazt a varázslatot lehet használni áldó vagy rontó célokra is.

A mágiának több válfaja van. Ilyenek a ceremóniális, az akarat, a demonomágia, atlanti, asztrál, stb. Ma napság a legtöbb mágus a ceremóniális mágiát űzi.

A ceremóniális mágiában a mágus különböző kellékekkel rendelkezik. Ezek segítségével és különböző varázsigék, ráolvasások, extázis elérésével dolgozik. A mágus kiemelt eszközei a pálca, kehely, pentákulum (helyettesítheti tükör is) és tőr.

A pálca vagy varázsbot a ceremóniális mágia alapja, a mágus kezének meghosszabbítása, az akarat irányítója, megegyezik a sámánok létrájával.  A tudást jelképezi egyben fallikus jelkép is.

A kehely a női elem jelképe, az intiúció, a megérzések szimbóluma. Ezüstből, rézből, kristályból, üveből és fából készítve egyaránt alkalmas a mágus különféle rítusai számára.

Pentákulum a szilárdság, az alap és a Föld elem jelképe. Készülhet kőből, fából, csontból, fémből, papírból egyaránt, egy kör alakú lap, egyik oldalán a hexagramma (hatágú csillag), a makrokozmosz, az Univerzum és a harmónia jele, másik oldalán pentagramma (ötágú csillag), a mikrokozmosz, az ember és a mágia szimbóluma.

A tőr a tűz és az akarat szimbóluma. A tűz a szikra, mely a teremtés folyamatában  nem megnyilvánult Istenségtől létrehozta a megnyilvánult világot, ez az Ige, aktív, kiáradó pozitív teremtő erő. A tőr a mágikus szertartásokon a termékeny férfierőt jeleníti meg, a mágus ennek segítségével koncetrálja akaratát.

 

 

Sámánizmus

A sámánizmus gyökere az õsi animizmus és mágia elemeinek összekapcsolása, az emberi és a szellemi világ közötti kapcsolattartás biztosítása, arra természetfeletti módon kijelölt médiumok, sámánok közremûködésével és a totemizmus, különösen az állatkultusz hiedelmeinek felhasználásával.

A sámánok egyszerre orvosok, papok, szociális gondozók és misztikusok. Maga a „sámán” szó az evenki nyelvből származik, melyet a szibériai tunguz nyelvcsalád egy halászattal és rénszarvas-tenyésztéssel foglalkozó csoportja beszél. Kezdetben az innen származó vallási vezetőket hívták így. A 20. század elején azonban már az észak-amerikai gyógyítókat, javasasszonyokat is így nevezték.

A sámánizmus nem különálló, egységes vallás, hanem különféle vallási érzékenység és gyakorlat átívelő formája. Minden ismert társadalomban, ahol a sámánizmus jelen van, más hivatalos és tételes vallások, ideológiák és gyakorlatok mellett létezik. Vannak azonban meglepő, nehezen magyarázható hasonlóságok egymástól távol élő népek sámánhite és gyakorlata között, melyeket csak úgy értelmezhetünk, ha megértjük, hogy a szellemvilágban – mely a sámánok számára éppoly valós világ, mint a fizikai – nem léteznek távolságok, ezért az ottani közös gyökerek táplálják a sámánok tudását, bárhol éljenek is.

 

 

 

 

 

 

 

Forrás: http://titkostanok.mindenkilapja.hu/html/18219370/render/magia